Home
PDF Nyomtatás E-mail
Tartalomjegyzék
Csatári Plast Kft. újdonságai
Felépítés
Telepítés
Szabványok
Típusválaszték
Minden oldal

Jellemzői :

  • Önállóan telepíthető, kültéri fogyasztásmérő szekrények
  • Közvetlen csatlakozású fogyasztásmérés 3*50A (3*80A)-ig lehetséges, általános és vezérelt különmért fogyasztásmérő hely kialakítással.
  • Közvetett fogyasztásmérés 3*160 A, 3*250 A, 3*400 A, illetve 3*630 A-ig.
  • A PVT-K típusú szekrények tartószerkezetre (pl. ház vagy kerítés falára) helyezhetők, vagy félig, vagy teljesen falba süllyeszthető.
  • Légkábeles csatlakozó vagy pótoszloppal történő csatlakozó kialakítás is lehetséges.
  • Külön zárható leolvasó ablakkal rendelkezik, mely megkönnyíti a fogyasztásmérő leolvasását.
  • A szekrények karbantartást nem igényelnek. Szakszerű beépítés és kezelés mellett hosszú ideig megbízható és üzembiztos a működésük.
  • A szekrények sorolhatók. Igény szerint egymás mellé, vagy egymásnak háttal is elhelyezhetők a további tagok.

Tulajdonságai:

  • A szekrények anyaga, és vázszerkezete magas hőmérsékleten, nagy nyomás alatt préselt üvegszál erősítésű poliészter. Kiváló villamos paraméterekkel rendelkezik, mechanikai tulajdonságai nagyon jók, rendkívüli az ütésállósága, UV-álló, lángálló - önkioltó, az időjárásnak (-30oC +180oC) és egyéb kémiai (pl. savas vagy lúgos anyagok) vagy fizikai behatásoknak ellenáll. Színe világosszürke, RAL 7035. Védettsége IP 44.
  • A szekrény zárszerkezete süllyesztett forgatófogantyús, három ponton záródó fél-cilinder.
  • A szekrények tetőszerkezete döntött, ferde kialakítású, így az időjárási körülményekhez jól alkalmazkodik. Opcionálisan rendelhető lapos tetővel is a szekrény elhelyezésének módjaitól, vagy egyéb körülmények figyelembevételével.
  • A szekrények elemekből csavarozással kerülnek összeépítésre, így az esetleg megrongált modulok külön – külön is cserélhetők. Az ajtók és a hátfalak bordázott felületűek, az úgynevezett töréspontok a szekrény és a láb közötti részen vannak kialakítva, amely garantálja, hogy a szekrényt érő külső erők esetén itt törjön, mielőtt a tartó lábszerkezete megsérülne. Így biztosított, hogy földmunka nélkül állítható vissza a szekrény eredeti állapota.


 
Left direction
Villám- és túlfeszült...

Az új szabvány alapvetően más szemlélettel kezeli a villámvédelmet, mint elődje. Igaz, hogy az MSZ EN 62305 alkalmazása egyelőre nem „kötelező”, de az új követelményrendszer néhány eleme megingathatja a szakembereknek azt a hitét, hogy az eddig alkalmazott villámvédelmi módszerek kifogástalanok.

Emberek a tetőn
Egyes építményfajták esetében az építmény tetején személyek többé-kevésbé rendszeres jelenlétével kell számolni. Ide tartoznak azok a parkolóházak vagy vegyes rendeltetésű létesítmények (pl. bevásárlóközpontok), amelyek tetőrésze is parkolóként van kialakítva, illetve azok az épületek, amelyek tetején terasz vagy (járható) tetőkert van kialakítva, és azok a sportlétesítmények is, melyek nyitott lelátóval rendelkeznek, sőt a részben vagy egészben gyalogosforgalmú hidak, felüljárók is – hogy csak a legfontosabbakat említsük. Az építmények tetején tartózkodók a villámcsapás veszélyének általában jobban ki vannak téve, mint azok, akik az építmény vagy épület belsejében vannak. Ennek alapján indokoltnak tűnik annak áttekintése, hogy a régi és az új villámvédelmi szabvány és a jelenleg hatályos jogszabály hogyan kezeli azokat a szituációkat, amikor az építmény rendeltetéséből, illetve kialakításából következően a „tetőn” tartózkodó személyek közvetlen villámcsapás veszélyének vannak kitéve.

Az MSZ 274 felfogása
A visszavont magyar szabvány nem foglalkozott a kérdéssel. Ennek oka többféle is lehet, a veszély elhanyagolásától odáig, hogy a ’90-es évek közepéig viszonylag kevés olyan épület épült, amelynek a tetején személyek rendeltetésszerű jelenlétével kellett számolni. Nem szabad azonban elfelednünk, hogy az MSZ 274 hatálya kiterjedt „minden, nem ideiglenes épület, műtárgy, egyéb különleges építmény és helyhez kötött tárgy” villámvédelmének létesítésére. (Amint majd látjuk, az, hogy a szabvány – és a jogszabály – hatálya a műtárgyakra is kiterjed, további problémát vet föl.) A szabvány tehát nemcsak épületekre, hanem műtárgyakra is vonatkozik, és ebbe a bővítésbe beletartoznak már a sportlétesítmények lelátói, de még a kilátó teraszok is, amelyekből azért korábban is épült néhány. Annak vizsgálata, hogy vajon miért hiányzott a személyek közvetlen villámcsapás elleni védelme a visszavont régi szabványból, témánk szempontjából alárendelt fontosságú. Bár a 9/2008. ÖTM rendelet egyelőre hatályban tartja az MSZ 274 szemléletét tükröző követelményrendszert, a jövőben várhatóan az MSZ EN 62305 alapján kell majd létesíteni a villámvédelmet. Ezért célszerű röviden áttekinteni, hogy milyen módon kell gondoskodni a személyek védelméről az új szabvány felfogása szerint.

Az MSZ EN 62305 koncepciója
Az új szabvány követelményeinek értelmében biztosítani kell a tetőn tartózkodó személyek közvetlen villámcsapás elleni védelmét is, és ennek megfelelően az MSZ EN 62305 viszonylag részletesen foglalkozik a szükséges intézkedésekkel. A követelményrendszer legfontosabb részei az alábbiakban foglalhatók össze.
-A tetőn tartózkodó személyek védelmét úgy kell biztosítani, hogy a gördülőgömbös szerkesztési módszerrel meghatározott védett térben (LPZ 0B) helyezkedjenek el. A védett tér magassága a járófelülettől (tetőtől) számított legalább 2,5 m legyen.
-Biztosítani kell a személyek veszélyes érintési- és lépésfeszültséggel szembeni védelmét, a villámhárító felfogójának és levezetőjének megfelelő kialakítása által. (Ez tehát nem csak a földelő kialakítására vonatkozó követelmény!)
-Azokon a helyeken, ahol a védett térbe helyezés, illetve az érintési- és lépésfeszültség elleni védekezés nem oldható meg, a villámcsapás veszélyére figyelmeztető feliratot kell elhelyezni.   
A különböző védelmi intézkedések természetesen nem azonos hatékonyságúak. Belátható, hogy a figyelmeztető felirat elhelyezése nem biztosít ugyanolyan jellegű és mértékű védelmet, mint a jól kialakított villámvédelmi felfogórendszer. Ez azonban nem jelent logikai hibát az új szabványban, hiszen a kockázatelemzés éppen annak meghatározására szolgál, hogy egy adott intézkedés – figyelembe véve annak várható hatékonyságát – alkalmas-e a villámvédelmi kockázat kellő mértékű csökkentésére. Elvi síkon tehát helyes az MSZ EN 62305, akkor is, ha gyakorlati alkalmazása számos kérdést felvet. E cikk keretében azonban nem az új szabvány alkalmazásának nehézségeit firtatjuk, hanem azt, hogy a villámvédelmi szabvány problémafelvetése miként hat a jelenlegi „átmeneti” időszakban, és milyen változásokat indukál.

A tetőn tartózkodók villámvédelme
A fentiekből adódik a kérdés, miként kell eljárni azoknak az építményeknek a tervezésekor, amelyeknél a rendeltetésszerű használatból fakadóan a tetőn személyek jelenlétével kell számolni. A kérdést célszerű két részre választani. Egyrészt meg kell vizsgálni, hogy melyek azok az építmény-fajták, amelyeknél a probléma felvetődik, másrészt át kell tekinteni, hogy a szóban forgó építmények villámvédelme milyen megoldásokkal biztosítható.

A villámvédelem tárgya
A villámvédelmi előírások (itt most ne válasszuk külön a jogszabályokat és a szabványokat) egyöntetűen úgy rendelkeznek, hogy hatályuk minden építményre kiterjed. Ennek következtében a villámvédelmi előírásokat nemcsak épületekre, hanem műtárgyakra is alkalmazni kell, olyanokra is, amelyek létesítése során a villamos tervezőnek a klasszikus értelemben nincs feladata. Hogy csak egyetlen érdekesebbnek tűnő példát említsünk – amely eszmefuttatásunk több szempontjából is érdekes –, ide tartoznak azok a futballpályák is, amelyeknek semmilyen villamos berendezés nem képezi részét, még világítás sem, hiszen ezek is „a talaj természetes állapotának, természetes geológiai alakulatának megváltoztatása révén” jöttek létre. Teljesen ésszerűnek tűnik, hogy a villámvédelmi előírások hatálya minden építményre – így a futballpályákra is – kiterjedjen. Ha már itt tartunk, említsük meg, hogy a sportpályákon bekövetkező személyeket érő – szerencsére nem feltétlenül halálos – villámcsapás nem ismeretlen jelenség: Németországban 1995 és 2008 között 9 futballpályán bekövetkező villámcsapást említ egy cikk [1], egy halálos áldozattal és 179 sérülttel. (Hasonló eset Magyarországon is történt, a 2008. júniusi Ládaderbin, ahol a hírek szerint két ember sérült meg villámcsapás következtében.) Villámcsapás persze a természetben – hegyen, mezőn, vízparton, vízen – is érheti az embert, ott, ahol a „természetes geológiai alakulat” nincs megváltoztatva, de az építmények kialakításuk (pl. magasságuk) vagy rendeltetésük (pl. nagy tömegek befogadása) miatt növelhetik a személyeket érő villámcsapás természetes kockázatát. Annak átlagos kockázata, hogy valaki közvetlen villámcsapás következtében veszíti életét, matematikai értelemben nem túl nagy, a statisztikák szerint 1:6 000 000 körüli. Egy-egy szerencsétlen balesetet követően azonban (kártérítési igények kapcsán) felvetődhet a kérdés, hogy az építmény létesítése növelte-e a villámcsapás bekövetkezésének kockázatát. Érthető tehát, hogy a villámvédelmi előírások nemcsak épületekre, hanem műtárgyakra is vonatkoznak. Mindezek alapján azonban a jelenlegi gyakorlat helyessége két szempontból is megkérdőjelezhető.
-Egyes építmények esetében fel sem vetődik a villámvédelem szükségességének kérdése, mert a feladat nem jut el villámvédelmi szakemberhez (villamos tervezőhöz).
-Az építmény villámvédelmét a hatályos jogszabály (lényegében az MSZ 274) alapján létesítik, amely teljesen jogszerű ugyan, de szakszerűsége – az építmények tetején tartózkodó személyek védelme szempontjából – kétséges (1. kép).  

 Gyűjtő (Előzetes té...
 A „gyárkapukon túlm...
Right direction
Copyright © 2010 csatariplast.hu. Minden jog fenntartva.
A Joomla! a GNU/GPL licenc alatt kiadott szabad szoftver.
Fordította a Magyar Joomla! Felhasználók Nemzetközi Egyesülete
 


Ma 2010. szeptember 04. szombat, Rozália napja van.